Legyen minden borvidéken legalább egy Varkoly Ádám!
A 25 éves borásszal Tokajról, a borok megújulásáról és persze saját terveiről beszélgettünk
2017-10-31 | Sólyom Bence
Az Árpád-hegy Pince főborásza a tudás, a fanatizmus és a minden gátat letaroló lendület megtestesítője. 25 évesen többet tud a borvidékről, mint sok szakember valaha is tudni fog. Erős családi háttérrel és sziklaszilárd jövőképpel robog előre, hogy szülővárosát és kedvenc borvidékét felvirágoztassa.
Fotó: Gellér Anna
A Varkoly Ádámmal történt találkozásunk óta azon töröm a fejem, hogy mivel írhatnám le találóan a „Varkoly-jelenséget”, ha maximum két szóban kéne összefoglalnom azt az alig három órát, amit volt szerencsénk a társaságában tölteni. A dinamikus, vagy például az energikus nem a megfelelő jelzők a 25 éves borászra, nem írják le igazából azt az elképesztő energiát és elszántságot, ami Ádámban dolgozik.
Fotó: Gellér Anna
Varkoly Ádám hátterét ismerve az lenne a meglepő, ha nem borászként dolgozna hajnaltól késő estig. Nagyapja kádár volt, édesapja – Varkoly István – a rendszerváltás előtti kombinátos időkben szőlészként dolgozott a borvidéken. Ő telepítette a Mádi-medence körülbelül 80%-át. Ilyen gyökerekkel persze nem csoda, hogy Ádám a borász szakmát választotta, de az már a találkozásunk első perceiben kiderül, hogy egészen rendkívüli tudással rendelkezik Tokaj-Hegyaljával kapcsolatban.
A két lábon járó Tokaj-lexikon
Az Árpád-hegy pincét még Ádám szülei alapították Szerencsen, az Árpád-hegyi pincesoron, ehhez vették meg később az egykori Árpád-mulatót, ahol ma már borkóstolókat tart a fiatal tehetség. Mielőtt azonban még közelebbről megismerkednénk a pincészet központjával és a borokkal, Ádám tesz velünk egy gyors kört a borvidéken.
Szó szerint gyors körről van szó, hiszen szorít az idő, de mi 2 órába sűrítve is megkapjuk egy normális esetben minimum fél napos dűlőtúra legjavát. Túlzás nélkül minden szögből megnézzük a Mádi-medencét, Ádám pedig nem bízza a véletlenre az ismeretterjesztést. A vidék minden egyes négyzetcentijéről tudja, hogy melyik dűlőhöz tartozik, tudja, hogy kinek hány sora van ott, mit termeszt és milyen telepítéseket tervez a közeljövőben. A kisujjában van a borvidék, ezt minden túlzás nélkül állíthatjuk. Ha például éppen arra vagyunk kíváncsiak, akkor azt is megmondja, melyik területen milyen sajátos klimatikus vagy talajviszonyok a jellemzők.
Dűlőtúra ilyen gyors még nem volt, ha véletlenül elbambulunk, alig győzzük utolérni Ádámot, de szerencsére hagy minket nézelődni. Az Öreg Király dűlő egészen elképesztő panorámája arra emlékeztet minket, hogy nem kell messzire mennünk, ha teraszos, kövekkel kirakott, lélegzetelállító borvidéki kilátásban akarunk gyönyörködni. A mádi Kakas-dűlő tetejéről valóban fantasztikus a naplemente, a Bodrogzug és a lustán kanyargó folyó látványa a hegyről pedig szintén a felejthetetlen kategóriába sorolhatók.
Fotó: Gellér Anna
Ádám 2010-ben, rögtön az érettségi után készítette el első saját aszúját, az új-zélandi munkatapasztalat pedig megmutatta neki, hogyan működik egy valóban nagy borászat és mit is jelent a boroknál a fiatalos stílus. Jelenleg 10 hektáron gazdálkodik, és fő célkitűzései közé – Szerencs és a borvidék be- és megmutatása mellett – tartozik, hogy a tokaji borokat azokkal is megszerettesse, akik koruknál, vagy addigi boros tapasztalataiknál fogva a bonyolultabb tételeket esetleg nem tudnák értékelni.
Új-zélandi és osztrák mintával járna a fiatalok kedvében
A könnyen iható, úgynevezett mindennapok bora terén az új-zélandi iskola mellett az osztrák és német területen elterjedt Spätlese-ket tartja irányadónak. Ezekben a késői szüretelésű, de az alkoholt tekintve tudatosan visszafogott borokban gyönyörűen kijönnek azok az íz- és illatjegyek, amelyekkel Ádám szerint meg lehet fogni a fiatalokat, így vezetve őket a komplexebb borok felé.
Fotó: Gellér Anna
Az átlagosnál nagyobb iramban levezényelt dűlőtúra során annyi infót kaptunk a vidék szőlőiről és adottságairól, amennyi máskor egy hétre is elég lenne, ez persze nem szemrehányás a túravezetőnk felé. Varkoly Ádám nemcsak azt tagadhatná le nehezen, hogy a tokaji szőlőben nőtt fel, de az is teljesen nyilvánvaló, hogy még most is, ha csak teheti, a szőlőben sétál, várja a napfelkeltét, vagy csak beszélget a környéken gazdálkodókkal.
A szakma és Tokaj iránti megkérdőjelezhetetlen elköteleződését és fanatizmusát nem csak mi szúrtuk ki.
2017-ben Ádám kapta meg a szakma nagyjai és a közönség szerint is a legtehetségesebb, feltörekvő borászok kitüntetését, a Gál Tibor emlékdíjat.
Szintén ebben az évben az olasz Piemonte borvidéken megrendezett fesztiválon Tokaj-Hegyalja „4 Hommage” és Szepsy István a „Tokaji Borvidék minőségéért elkötelezett borásza” díja mellett úgy találták a szervezők, hogy Varkoly Ádámot illet meg a „A jövő példamutató és a hagyományokat megőrző boraiért” kitüntetés.
A tartalmas késő délutánon egészen eddig a pillanatig csak beszéltünk azokról a fantasztikus borokról, amelyek a tokaji hegyekről származnak. Ádám sokat mesélt a családi pincészet kóstoló- és bemutatótermeként funkcionáló egykori Árpád-mulatóról is, de mire beesteledett, végre meg is láthattuk a szerencsi pincesoron elhelyezkedő épületet.
Szerencs éke lehet
A valaha bordélyként (is) funkcionáló Árpád-mulató a 19. század közepe óta magasodik a pincesor fölé. Ma már ugyan nem ez az egyetlen olyan épület a környéken, ami nem a föld alatt terjeszkedik, de még mindig kiemelkedik a környezetéből. Ahogy a szőlőben és a borvidékkel való kapcsolatában, úgy a pincészet kóstolótermében és az alatta hosszan elnyúló különleges pincében is a hagyományos és a modern harmóniájára törekszik Ádám.
Fotó: Gellér Anna
A pince valóban gyönyörű, a kemény riolitba vájt sziklapince még Tokajon is ritka látvány. Az Árpád-mulató alá vájt borospince a maga 63 méteres hosszúságával Szerencs harmadik leghosszabb pincéje. Ha Ádám az ezernyi terve és teendője között végre eljut oda, hogy ismét foglalkozzon egy kicsit a pince bővítésével, akkor akár még hosszabb is lehet a ma ismert és feltárt állapotánál.
Házigazdánk a dűlőtúrán már megszokott lendülettel beszél az épülettel és a pincével kapcsolatos teendőkről és tervekről. Már csak Ádám személyisége miatt is egészen különleges élmény vele eltölteni pár órát, de amikor elmeséli, hogy a borai körüli teendőkbe nem enged másnak beleszólást és belenyúlást, akkor komolyan elkezdem irigyelni, hogy honnan van ennyi energiája.
Fotó: Gellér Anna
Szőlészként ugyanis van főállása egy nagy pincészetnél, és „csak” e mellett foglalkozik a saját borászattal. A feldolgozó Tarcalon van és onnantól, hogy a szőlő bekerül ide, senki mást nem enged a munka közelébe. Három Kossuth préssel dolgozik, a hűthető helyiségéről is csak egy ipari klíma gondoskodik, de igazából nincs mögötte csúcstechnológia. Mégis nagyon szép tételek kerülnek ki a kezei közül, tudással és szorgalommal pótolja azt, ami neki nincs meg a technológiai oldalon.
Csak magában bízik, ha a saját borairól van szó
A tartályos tételeket Tarcalon, a hordósokat pedig a család szerencsi pincéiben erjeszti (az Árpád-mulató alatti pincén kívül van még egy aktív pince a család tulajdonában). A korabeli mulató alatti vájt pincében impozáns bortrezorral is találkozunk, természetesen az itt látható palackokat is egyedül pakolja be Ádám, mert „az a biztos”.
A végén jutott időnk kóstolni is, így mi is megtapasztalhattuk, hogy mit ért Ádám a fiataloknak szóló, friss borok alatt.
2015 Király dűlő száraz furmint
Mi is láthattuk a dűlőtúrán azt a 17 sornyi, összesen 0,5 hektár furmintot a Király dűlőben, ahonnan ez a gyönyörű tétel származik. Tőkénként maximum 1 kilogramm terhelést enged Ádám, és így a T.92-es klón nagyon szép borokat ad. Első, másod- és harmadtöltésű hordókban, spontán erjednek 8 hónapig, a harmada 220 literes, míg a többi 500 literes fahordóban.
6,4 a sav, 4,5 a cukor, de ez egyáltalán nem meglepő az Árpád-hegy Pincénél, Ádám minden fehérborában marad egy kis cukor, 3 és 6 gramm között. Az alkoholt sem bízza a véletlenre, ennél a ’15-ös száraz furmintnál is 13-ig engedte. Ennél magasabbra egyik száraz boránál sem mehet, az édes borok esetében 10 fok a limit. Tartályt és hordót egyaránt használ mindig, az adott dűlőtől függ, hogy melyiket részesíti előnyben, de elsőtöltésű fahordóval csak a Király dűlő esetében találkozhatunk.
Fotó: Gellér Anna
2016 Mézes Mály dűlő száraz hárslevelű
Valójában ezzel kellett volna kezdenünk, hiszen ez az a bor, amit Ádám a fiataloknak szán amolyan belépő bornak. A ’15-ös Király dűlő furmintot nem fogja megérteni egy olyan érdeklődő – legyen fiatal, vagy idősebb –, aki nem ismeri annyira a borok világát. A ’16-os Mézes Mály viszont könnyed, szerethető vonal, elképesztően jó aromákkal, amolyan új-zélandi stílusban készült. A sauvignonos jelleg vissza is köszön a borban, a Mézes Mály andezites talajszerkezetében pedig nagyon jól érzi magát a hárslevelű 311-es klónja.
Igazán feszes, jó savszerkezettel felvértezett, elegáns hárslevelű borok jönnek ebből a dűlőből, és bár valóban nem a megszokott tokaji ízek és hangulat az, amivel találkozunk, mégis van helye a borvidéki palettán. A fiatalok nagyon szeretik, az a jó értelemben vett nyári bor, amit akár minden nap tudnánk kortyolgatni a tokaj-hegyaljai naplementét csodálva.
Fotó: Gellér Anna
2013 Zafír dűlő, kései hárslevelű
Ádám szerint ez a bor mutatja meg igazán, hogy mire is gondol, amikor a Spätlese stílust hozza fel példaként. Az a cél, hogy a sav és az alkohol értéke megegyezzen, és bár ez nem mindig sikerül (ennek a kései hársnak 8,2-es sav mellett 9,3-as az alkoholja), de erre kell törekedni, hiszen így jön ki igazán a hárslevelű összetett és különleges illata. A november 7-én szüretelt szőlő 172 gramm maradékcukrot adott, ez is amolyan fiatalos, könnyed, illatos bor.
Vitán felül áll, hogy sokat fogunk még hallani Varkoly Ádámról és Szerencsről. Ha csak egy részét sikerül megvalósítania annak, amit felvázolt a Kerülőutak csapatának egy fél délután alatt, már akkor igazi zarándokhelyet fog varázsolni az Árpád-mulatóból. Ha csak szájról-szájra terjed Ádám híre, akkor is biztos, hogy tömegek fognak várni arra, hogy fölmehessenek a fiatal borásszal a szőlőbe. Példakép és úttörő is lehet belőle, úgyhogy mi a magunk részéről kíváncsian várjuk a folytatást.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!