A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tíz tudnivaló a cabernet franc szőlőfajtáról

Itthon másképp állunk hozzá

2010-04-07 | Tóth Adrienn


A cabernet franc-t szinte mindenhol a világon a cabernet sauvignon kistestvérének tekintik, kevésbé kifinomultnak, izgalmasnak tartják, épp ezért ritkán palackozzák fajtaborként, inkább az úgynevezett Bordeaux-i házasításokban használják. Magyarország déli borvidékei, Szekszárd és Villány ebből a szempontból dacol a világtrendekkel, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre a kékszőlőfajtára, amely az eddigi tapasztalatok szerint nálunk szebb, egyedibb borokat ad, mint a cabernet sauvignon. A következőkben tíz fontos dolgot tudhatunk meg a cabernet franc-ról.


Annak ellenére, hogy a nagy testvér árnyékában él, a cabernet franc egyike a világ húsz legelterjedtebb szőlőfajtájának.
Köszönhetően annak, hogy a tapasztalatok szerint egy héttel korábban virágzik és érik, mint a cabernet sauvignon, gyakran telepítik olyan vidékekre, ahol félő, hogy sauvignon nem érne be. A korábbi szüret ugyanis több garanciát ad arra, hogy egy hűvösebb évjáratban is teljesen beérjen a szőlő.

A cabernet franc otthonának annak ellenére tekintjük Franciaország Bordeaux vidékét, hogy ott szinte kizárólag házasításokhoz használják. A borvidéket általában jobb és bal partra szokás osztani. A bal part, a klasszikus Medoc-i vidék inkább preferálja a cabernet sauvignon és a merlot szőlőfajtákat, ezzel szemben a jobb part, Pomerollal és St-Emilionnal inkább áll a merlot és a cabernet franc pártján.
 



Tiszta francia cabernet franc-t legnagyobb eséllyel a Loire-völgyéből kóstolhatunk, nem mellékes, hogy ezen a tájon sokkal előbb voltak cabernet franc ültetvények, mint az imént említett Bordeaux-ban. Az ország tradícióival ellentétes a szőlőfajták megjelenése a palackokon, e helyett a Loire-i címkéken inkább keressük a Saumur-Champigny, Bourgueil, Chinon vagy Anjou-Villages feliratokat.

Európában Franciaország után Olaszországban a legelterjedtebb ez a kékszőlő, különösen annak észak-keleti régiójában, például Friuliban. Ezen a vidéken kevésbé gyakori a kiemelkedő minőség, mivel általánosan jellemző, hogy túlterhelik a tőkéket.

Bár a hazai tapasztalatoknak megfelelően, a cabernet franc szót hallva szinte mindenki egy testes, komoly vörösborra gondol, Kanadában szívesen készítenek belőle mézédes jégbort.

 



Az Új-Világ egyébként még kevésbé fedezte fel magának, például ezért rejt számunkra a franc komoly lehetőséget. A legnagyobb területen Kaliforniában, Dél-Afrikában és Chilében termelik.

A cabernet franc-ból készült borokra a legtöbb esetben a szőlőfajta teljes neve kerül, ha mégis csak a „cabernet” szót írják rá, felmerül a gyanú, hogy a sauvignon elismertségét akarják kihasználni. Szinonimaként Bordeaux jobb partján előfordulhat a bouchet, Olaszországban pedig a cabernet frank vagy a bordo.

A cabernet franc inkább hajlamos a spontán mutációra, mint a cabernet sauvignon, viszont kevésbé, mint a pinot noir. Ennek elsősorban a szőlészek szempontjából van jelentősége, hiszen két klón között óriási lehet a különbség.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a szőlőfajtára inkább jellemző egy herbális, fűszeres aromakészlet, mint a cabernet sauvignon-ra, amely különösen erősen megmutatkozhat, ha nem megfelelő a terméskorlátozás vagy szélsőségesen hideg az évjárat.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!