Fine Restaurants
Segítség az üzleti élet ebédjeihez
2012-02-23 | Vizi CsengeHa azt hisszük, csupán éttermekről szól a Fine Restaurants legújabb kiadványa, nem tévedünk oltári nagyot, de mindenképp jobb a kezünkbe venni a Budapest Business Journal válogatását. Ugyanis nemcsak egyszerűen egy étteremajánló ez a kötet belső enteriőrképekkel és ételfotókkal megfűszerezve, hanem annál egy sokkal személyesebb formát választottak a szerkesztők a magyar vendéglátóhelyek bemutatására: interjúkon keresztül ismerhetjük meg számos séf munkáját. Továbbá az ételek mellé párosítható italokról sem feledkeztek meg a kötetben, illetve számos ínyencséggel is szolgál még az angolul vagy magyarul beszélő közönség számára kétnyelvű művével a kiadó.
A harmadik alkalommal megjelenő Fine Restaurants kiadvány a megújulásról szól. És ez nemcsak a kötetre érvényes, hanem magára az éttermi életre is, hiszen egyre-másra láthatjuk a régóta működő éttermek konyhájának professzionálissá válását, illetve az újak nyitásakor a friss alapanyagok, a modern technológia és a szakértelem magas fokú űzése már elengedhetetlen kelléknek számít.
A Fine Restaurants főszerkesztője, Szerdahelyi Krisztina is úgy látja, hogy mára a „régi nagyok” kitaposták az utat, így juthatott el a magyar gasztronómia a fejlődés egy előrehaladott állapotába. Ezt szerették volna a könyvben is szemléltetni a rengeteg profi fotó és az egész országra kiterjedő vendéglátó helyek összegyűjtésével, bemutatásával.
Azonban a kötet eleje interjúkkal indul. Először Bicsár Attila, az Alabárdos séfje nyilatkozik, aki úgy tartja, hogy „Minél többet lát az ember, annál inkább letisztulnak a tányérok és az ízek.” Ez a mondat nagyon jól jellemzi azt a létrát, amit most a gasztronómia és annak szakemberei másznak.
Egyre több szó esik különböző országok konyháiról, egyre több séf veszi fel a hétmérföldes csizmát, hogy világot lásson, és tanuljon különböző országok műhelyeiben, mielőtt hazánk egyik konyhájának serpenyőjében el nem kezdik főzni a legújabb, szezonális alapanyagra épülő ételkreációt.
Bíró Lajos, a Bock Bisztró kulcsfigurája mindenki előtt vállalja az „egy polgárpukkasztó kis pufi” címet, amelynek szerepe, valljuk be, elsőre nem tűnik hálásnak, azonban ha megnézzük, mi áll mögötte, máris könnyen kijelenthető, hogy az elismertséghez az alázat mellett sokszor egyfajta bevállalós, újításra kész, szinte már őrültségekre is hajlamos hozzáállás szükséges.
Ha erről az oldalról közelítjük meg a kötetben szereplő éttermeket, leírásokat és séfeket, látható: ahol bevállalták, ott megcsinálták. Nem elég a kellemes hangulatú berendezés, szükség van egy vagány séfre is, vagy épp fordítva: nem elég, ha van a tarsolyunkban egy jó séf, vendéglátóhelyünk nem lesz elég keresett megfelelő környezet nélkül. És a tálalásról még egy szó sem esett eddig, azonban a kötetet lapozva mindannyiunkat megerősítenek az ételfotók abban, hogy a különleges ízekhez különleges ruha, esetünkben szervírozás dukál.
Az új generációval is foglalkozik a könyv, náluk a séf neme nem akadály; az, hogy a főételeket vagy a desszerteket készíti, ismét csak részletkérdés, hiszen mindannyian különböző, de új utakat jártak be – olyanokat, amiket konyhájukban kamatoztatni tudnak a vendége örömére. Egyikük az autentikusságra esküszik, a másik a kísérletezgetésben hisz, a harmadik az újdonság erejével szeretné a vendégeket elbűvölni, de akad olyan is, aki szerint az egyszerű a nagyszerű.
Az éttermek elengedhetetlen része az étel, de emellett az italoknak is hatalmas jelentőségük van. Először a borok és az ételek harmóniájának nélkülözhetetlen összetevői felé tehetünk egy sétát a sorok között olvasva, amelynek jó tanácsait otthon is alkalmazhatjuk. Ilyen lehet az, ha egy menü összeállításakor figyelünk arra, hogy a kisebb ízintenzitású bor felől haladjunk a testesebb felé, vagy épp a száraztól az édes felé.
Természetesen tovább is megy a szerző, vagyis konkrét ételtípusokhoz konkrét borfajtákat ajánl, majd következik a másik, lassan szintén nemzeti itallá növő sör bemutatása. Hiszen hazánkban az elmúlt években sorra, szinte gombamódra jelennek meg a különböző sörfőzdék, bár hozzá kell tenni e megjegyzéshez, hogy igen ritka gombafajról van szó.
De úgy néz ki, a lelkes, minőségi sörök iránt elkötelezett emberek szép lassan felkarolják a hagyományos kereteken belül sört főző új nemzedéket, így az éttermek előtt is nyitva a lehetőség, miszerint ebben a vonalban is a magas minőség, a különleges ízvilág és a hazai áruk kínálata felé forduljanak.
Ha pedig már túl vagyunk az ételen és a borok, sörök kavalkádján, egy kellemes ebéd után mi is frissíthetne fel jobban a feketekávénál, vagy épp mi is lazíthatna el jobban pár korty pálinkánál? A körkép itt folytatódik, amely végül a főzőiskolák és a lakáskonyhák kérdéskörével teszi meg utolsó lépését, mielőtt beletorkollna a „Hová is menjük?” bemutató részbe.
A vendéglátóhelyek köre először a reggeliző helyekkel indul, majd néhány bár is bemutatásra kerül, hogy aztán a Sunday brunch helyszíneit kivesézve, eljussunk karöltve az éttermek széles választékához. Az utunk innentől kezdve azonban már egyénre szabott, vagyis ki-ki induljon el olvasó-gasztrotúrára saját tempója és ízlése szerint, hiszen van miből válogatni, amelyben a Fine Restaurants 2012-es kiadványa minden segítséget megad.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!