2007 - a dűlőszelekció jegyében

Lenkey Géza évjáratbemutatója

A Lenkey család, élén Lenkey Gézával immár több mint egy évtizede készít borokat Tokaj-Hegyalján, Mádon. Erre a pincére egyre többen figyelnek oda mostanában, ami nem is véletlen, hiszen a borászatra az ínyünket is elgondolkodtató kísérletezések, útkeresés mellett jellemző, hogy mind a hordós, mind a palackos érlelésre általában annyi időt szánnak, amennyit jónak látnak. A tél végén bemutatásra kerülő 2007-es évjáraton túl sok más meglepetést is tartogat még a pincészet. A dűlőszelekciók premierje kapcsán Lenkey Gézát kérdeztük.

A Cuvée 113-tól a Birsalmásig

A Sauska Tokaj két új bort mutatott be 2. rész

Cikkünk előző részében a Sauska Tokaj indulásának történetét ismerhettük meg. Miután végigkövettük a borok születésének legfontosabb szempontjait, így beszéltünk a szüretről, az erjesztésről, az érlelésről és a házasítás koncepciójáról, ma alaposabban szemügyre vesszük a pincészet száraz borsorát és összevetjük azt a villányi tételekkel.

A Délceg egy új műfaj Mádon

Demeter Endre válaszolt

A Tokaji borvidékhez tartozó Mádon dolgozó Demetervin idén nyáron először jelent meg kizárólag tartályban érlelt borral. A Délceg névre hallgató száraz fehér házasítás kapcsán Demeter Endrét, a pincészet borászát kérdeztük. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogyan született meg ez a bor, és mit jelképez a fiatal borász számára.

A Holdvölgy-dűlőről kapta a nevét

Gincsai Tamást kérdeztük 1. rész

Bár a pincészet már a kétezres évek közepe óta létezik, eddig keveset hallottunk róla, pedig az utóbbi években a magas minőség felé orientált kisebb tokaji pincészetek iránt meglehetősen nagy az érdeklődés. Ígérjük, hogy a rejtély kulcsára a mádi központú birtok főborászával készített kétrészes interjúból fény derül.

A Kapi az, amit a tokaji aszúról gondolunk

Mészáros Lászlóval beszélgettünk 2. rész

A Disznókő birtokigazgatójával, Mészáros Lászlóval készített interjúnk első felében a pincészet portfóliójának jelentős részét kitevő aszúkról beszélgettünk. Az átfogó stílusváltás mellett főleg az azóta egyre finomodó koncepció került terítékre. Bár a mai cikkben egy rövid időre elkanyarodunk a száraz borok irányába, végül ismét visszatérünk ezekhez a magas kategóriájú édes borokhoz, mégpedig gasztronómiai kontextusukban.

A dűlőinket tanuljuk

Molnár Pétert kérdeztük 1. rész

A Patricius Borház egyike azon nagyobb tokaji pincészeteknek, amelyek nem a rendszerváltást követő első hullámban jöttek létre. Mára azonban immár öt éve piacon vannak. Molnár Péterrel, a pincészet birtokigazgatójával ezért is különösen érdekes volt beszélgetni, hiszen helybéliként egy évtized tapasztalatával a háta mögött valószínűleg tudatosabban vágott neki a birtok kialakításának és a portfólió kiépítésének, mint sokan előtte. Kiindulásként azt kértük tőle, mondjon pár szót a Patricius Borház létrejöttéről.

A február a furmintról szól 2011-ben is!

Furmint Február

Az idén második alkalommal megrendezésre kerülő Furmint Február programsorozat várhatóan túlmutat majd a tavalyi eseményeken, mind a résztvevő partnerek száma, mind a programok sokszínűsége szempontjából. Míg az elmúlt, bevezető évben a legtöbb energiát a koncepció megismertetése igényelte, addig idén, az első év tapasztalataira támaszkodva, mind az új, mind a régi partnerek gazdagabb, tudatosabb akciókkal készülnek. A növekvő intenzitás következtében úgy gondoljuk, 2011-ben ezért még több furmintot iszunk majd meg februárban.

A furmint értelmezése az utóbbi húsz év tükrében

Látogatóban Szepsy Istvánnál 1. rész

Van-e autentikusabb személy, aki a furmint szerepváltozását értelmezhetné, mint Szepsy István, akire a téma kapcsán a legtöbben hivatkozni szoktak, és aki borászként is valószínűleg a legnagyobb hatást gyakorolta a Tokajban dolgozó többi pincészetre? Mi úgy gondoljuk, nincs.

A furmint útjai

Érdekes történetre akadtam nemrég, a furmint szőlőfajta történetéről. A furmintot a Kárpát-medencéből vitték Franciaországba a 18. században, telepítésre. Ugyanakkor francia fajtákat is átkereszteltek erre a névre, például a „le savagnin du Jura”-t. Egy másik könyv még...

A furmintsor elemzése

Mit kóstoltunk csütörtökön?

A Furmint Február 2010. február 25-i kóstolóján bemutatott több mint 50 furmint - tekintettel a mintaszámra és a kiállítók névsorára - jól reprezentálta a hazai furmintkínálat felső szegmensét. Ennek eredményeként és a pincészetek által rendelkezésünkre bocsátott információk alapján levonhatóak bizonyos megállapítások a minőségi furmintról.

A hordó és a furmint

Bacsó Andrást kérdeztük 2. rész

A száraz furmint sok kérdést vet fel mind szőlészeti, mind borászati vonatkozásában. Bacsó Andrással, a Tokaj Oremus borászával készített interjúnkban eddig inkább a furmintszőlő éréséről és a szüretről beszélgettünk, most azonban belépünk a pincébe, és ott maradunk egészen addig, amíg a lepalackozott borok el nem készülnek.

A kabar gyorsaságáról

Interjú Bai Edittel 2. rész

A bodrogkeresztúri Chateau Dereszla borászával, Bai Edittel cikkünk első részében a dűlőszelektált furmintokról, hárslevelűkről és az első pezsgőalapborról beszélgettünk. Ma áttekintjük a pincészet többi száraz borát, így sorra vesszük a Dorombort, a Tokaj Dry-t, és persze hosszabban kitérünk a kabarra is.

A kényes leánykáról

Pók Tamással beszélgettünk 1. rész

"A cél az, hogy az eddigi garázsborászat státuszból kilépve egy igazi birtokot hozzunk létre" - mondta el Pók Tamás a Vinoportnak azon borbemutató alkalmával, ahol az e folyamatban fontos lépésnek tartott új címkecsalád is bemutatkozott. A Terroir Club által szervezett, március 7-én lezajlott kóstolónak a budapesti Kadarka Borbár adott otthont.

A következő lépés: az elegancia

Demeter Zoltánnál járunk 1. rész

Vannak borászok, akiket azért hallgatunk szívesen, mert munkájuk által nyert tapasztalataikat gyakran szélesebb kontextusba helyezik, így azokat egy borfogyasztó is ráillesztheti saját életére, tanulva, épülve belőlük. A Tokajban élő és dolgozó Demeter Zoltánt először arra kértük, tekintse át velünk a régió borászatának fejlődési folyamatát a változások, a mindig újonnan megfogalmazódó célok alakulása által.

A megérzések embere vagyok

Lenkey Gézával beszélgettünk 1. rész

Sok nagy pincészettel ellentétben a kisebb borászatokban pont azt a rugalmasságot szeretjük, amit egy bizonyos tételszám fölött nem igazán engedhet meg magának senki. Ugyanis, míg az előbbi esetben a szélesebb fogyasztói kör számára a megbízhatóság, a kiismerhetőség az egyik legkritikusabb szempont, addig az olyan pincéknél - akik legtöbbször kifejezetten apró tételekkel állnak a nyilvánosság elé - az aktuális elképzelésekre, új ötletekre való gyors reagálás adta szabadság a legizgalmasabb. Szerintünk Lenkey Géza történetét ebből a szempontból nézve is érdemes végigkövetni.

A nagy Ő

Amikor valaki arról faggat, hogyan képzelem el a jövőmet, hol valósítanám meg az álmaimat, akkor már a puszta gondolattól öröm költözik a lelkembe, és szeretettel ejtem ki a számon a szavakat: Balaton-felvidék! Mert nekem a Balaton a Riviéra… Ha pedig valaki megkérdezné...

A somlói bazalt nem fagyálló

Látogatóban Fekete Bélánál 1. rész

Minden borvidéknek megvannak a klasszikus nevei, Somlón Fekete Béla sem megkerülhető. A borászhoz, akit egy ország Béla bácsiz, mára hozzánőtt az érett somlói borok jelentette borstílus. Legyen szó olaszrizlingről, furmintról vagy juhfarkról, borai testesek, intenzív aromatikájúak, a borvidékre jellemző savkarakterrel bírnak. Mai beszélgetésünket azzal indítjuk, hogy megkérdezzük tőle, milyen érzés számára borásznak lenni a Somlón.

A szüretre kész lesz az új pince!

Mérész Sándorral beszélgettünk 1. rész

Az Etyeki borvidék legkomolyabb fejlesztése jelenleg az Etyeki Kúriánál zajlik, ahol mind a termőterületek, mind a pincekapacitás megduplázódása várható a következő években. Az átalakítás folyamatáról, az új ültetvényekről, pinceépületről a főborászt, Mérész Sándort kérdeztük.

Az Oremus receptje a száraz furmintra

Bacsó Andrást kérdeztük 1. rész

A Tokaj Oremus Mandolás Furmintja hosszú ideje talán az egyik legismertebb tokaji száraz furmint. Jelentős mennyiségben készül, és a hazai mellett sok külföldi piacon is jelen van, így nem véletlen, hogy nem kockáztathatnak esetében, a bor megszületésének minden mozzanata jól átgondolt lépések eredménye. Ezért is örültünk annak, hogy Bacsó András, a Tokaj Oremus borásza ilyen részletességgel tekintette át velünk a Mandolás megszületésének folyamatát.

Az ember, aki a borlap mögött áll

Cseke Gábor, Andaz Liverpool Street, London

Egy sommelier nem csak azért van, hogy a kínálatból bort ajánljon, vagy, hogy a megfelelő etikett betartásával töltse a pohárba a kiválasztott italt, hanem ő felelős a borlap összeállításáért is. Az étterem borlapja a pohárnok kézjegye, műalkotása, amelynek összeállítására - ideális esetben - nagy gondot fordít. Emiatt bármerre jár, bárhol kóstol, mindig figyel, hogy vendégei kényeztetésére a legszebb, legizgalmasabb vagy éppen legmegbízhatóbb borokat gyűjtse össze.