A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Körbeszüreteljük a Balatont

Gelencsér Gergőt kérdeztük 1. rész

2014-07-28 | Tóth Adrienn


Körbeszüreteljük a Balatont

Bár a Canter Borház neve elsőre valószínűleg keveseknek cseng ismerősen, boraik kínálatával sok helyen találkozhatunk, hiszen az összes hipermarketben jelen vannak különböző márkáik. A Canter Borház a gyakorlatban az újjászerveződő Badacsonyi Pincegazdaságból épült ki, amelynek átalakítását két fiatal, Gelencsér Gergő és Istvándi Tamás irányította. Interjúnk első részében Gergővel beszélgettünk, főként a borászathoz tartozó szőlőterületekről.


 

Hogyan indult ez a történet?

 

A Badacsonyi Pincegazdaság zánkai telephelyén épült fel az az új üzem, amely otthont ad a Canter Borháznak. A fordulat 2010-ig nyúlik vissza, amikor a Pincegazdaságnál vezetőségváltás zajlott le. Ekkor indult el a szőlőterületek rekonstrukciója, a borászati üzem újjáalakítása, a portfólió átalakítása, vagyis egy komplett stratégia kitalálása, ezzel új gondolatiságba helyezve a borászatunkat. Összetett feladatokkal kellett szembenéznünk, hiszen az ültetvényeket és a feldolgozót úgy kellett kiépítenünk, hogy az új termékek helyeit még akkor alakítottuk ki a polcokon.

 

Miért volt szükség a borkínálat átalakítására?

 

A borversenyeken boraink egyre jobb helyezéseket értek el, így lassan úgy tűnt, túl nagy az a különbség, amely a palackban lévő minőség és az árcédula között van. Ezért húztunk egy vonalat, és úgy döntöttünk, nemcsak a borcsaládokat formáljuk át, de megváltoztatjuk a kereskedelmi berendezkedésünket, stratégiánkat is.

 

Ez egy nagyon izgalmas időszak volt szakmai értelemben is, hiszen 2-3 év alatt a felére csökkent a létszámunk, mindamellett hogy a borok színvonala növekedett. Ez nagy részben a szőlőben és a pincében lezajló korszerűsítések következménye.

 

Hogyan zajlott ezzel párhuzamosan a kereskedelmi stratégia átalakítása?

 

Úgy határoztunk, hogy a saját stratégiánkat megreformáljuk, felgyorsítjuk, amelyen keresztül közvetlenül szolgáljuk ki a vevőket, így közvetlen fogyasztói visszajelzést is kapunk. Emellett a logisztikai rendszerünket is újjászerveztük, mely azt eredményezte, hogy pontosabban és gyorsabban szállítunk ki.

 

Nemcsak a pénzügyi gazdaságosság miatt volt hasznos ez a lépés, hanem stratégiailag is, hiszen így eljutottak hozzánk a vevőink közvetlen visszajelzései, amelyek egy sok szereplőből álló kereskedelmi csatornánál elvesztek volna. 1,5-2 évvel korábban tettük meg ezt a lépést, mint más hasonló méretű versenytársaink, és ez piaci előnyt biztosított számunkra.

 

 

Térjünk most rá a borokra, és induljunk az út elejéről! Milyen szempontok szerint változtak a szőlőültetvények?

 

Időrendi szempontból valójában a szőlő átalakítása ment végbe legutoljára, hiszen az üzem felújításából és a megreformált értékesítésből származó bevételek tették lehetővé a szőlőállomány átalakítását. Előbb megteremtettük a piaci alapot, mely a saját területeinkre épül.

 

Körbeszüreteljük a Balatont

 

Jelenleg kb. 110 hektárnyi saját ültetvényt művelünk. Ebből 27 található Dörgicse határában, 24 Tihanyban, és 60 hektár a Somlói borvidékhez tartozik. Emellett vásárolunk fel szőlőt olyan fajtákból, amelyekből hiányt szenvedünk, például ilyenek az illatos szőlők. Alapvetően azonban a saját területeink termésére koncentrálunk.

 

Milyen korúak a saját ültetvények?

 

Vannak fiatalabb és idősebb tőkéink. Általánosságban a területbeli átalakítások célja, hogy a zánkai üzem közelébe koncentráljuk a szőlőállományt, ennek érdekében adunk el a meglévő szőlőinkből, és vásárolunk helyettük újakat, valamint megkezdtük a szőlőültetvények racionalizálását.

 

A területek kiválasztásakor arra törekszünk, hogy hegyoldalbeli ültetvényekkel gazdagodjunk, olyanokkal, amelyeken hagyományosan is szőlőt termesztettek. 2010 ékesen bizonyította a megfelelő fekvés kérdésének jelentőségét. Ebben a kedvezőtlen évjáratban derült ki, hogy azok a szőlők, amelyeket korábban szántóföldként működő földdarabokra telepedtek, sokkal érzékenyebben reagáltak a szerencsétlen időjárásra.

 

Több csoportba oszthatóak az ültetvényeitek területi besorolás szempontjából. Vannak ezek között különbségek a szőlőfajták szempontjából?

 

Azért érdekes a pince területeit áttekinteni, mert a teljes Balatonra rálátásunk lesz általa. A szüretet Tihanyban kezdjük, majd átmegyünk a déli partra, és végül Dörgicsén fejezzük be. Ez a tagozódás persze a szőlőfajtáknak és a belőlük nyert bortípusoknak is megfeleltethető.

 

Tihanyból a rozéink és a könnyed vörösboraink alapanyaga származik, portugieserrel, zweigelttel, kékfrankossal, cabernet sauvignonnal és merlot-val foglalkozunk itt. Somlón természetesen a hagyományos fajták élveznek elsőbbséget, számunkra itt különösen fontos a juhfark. Jó területeink vannak, 23-25 mustfokkal érkeznek be innen az átlagos juhfark szőlők. A húszhektárnyi területünk megbízhatóságához a fekvés mellett a megfelelő klónok járulnak hozzá. Dörgicsén pedig cabernet sauvignont és merlot-t művelünk.

 

Milyen módon szüretelitek le ezt a nagynak számító szőlőterületet?

 

Egyaránt alkalmazunk kézi és gépi szüretet. Utóbbi technika azért fontos számunkra, mert lehetővé teszi, hogy a minél érettebb alapanyag érdekében az egészséges szőlőt az utolsó pillanatig kint hagyjuk a tőkéken. Majd amikor úgy döntünk, hogy eljött a szüret időpontja, akkor egy nap alatt akár húsz hektárról tudunk szüretelni, így a pincébe érkező termés egységes minőséget képvisel. A gépi szüret tehát számunkra a biztonságot és a magasabb minőséget teszi lehetővé.

 

Interjúnkat holnap ITT folytatjuk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!