Szőlőszembe zárt ízek 2.
Ételek szőlőből és levéből
Miért érdemes szőlőt fogyasztani? Többek között erről szólt e cikk előző része. Ha ráadásul még szeretjük is ezt a gyümölcsöt (és nem csak a nedűjét fogyasztjuk előszeretettel), akkor miért is ne szánnánk egy kis időt és energiát egy-egy leves vagy főétel, netalán desszert elkészítésére? Már szóltak sorok szőlős saláta és leves receptekről, így most folytassuk ebédünket egy-egy főétellel és desszerttel!
Szőlőszembe zárt ízek
Ételek szőlőből és levéből
Az év második felében sem kevesebb a munka a szőlősorok között. És ez igaz a családi házak kis kertjeiben található tőkék gondozására is. Az ősz és a tél minden tekintetben a szőlő hónapjai. Ekkora töltődnek fel cukorral a szemek, ekkor készülnek az első üdítő mustok, és végül ekkor kerül hordóba a már erjedésnek indult, de még közel sem kész bor. Annak, aki szereti mindig az aktuális hónapban beérő gyümölcsöket és zöldségeket felhasználni sütésre vagy épp főzésre, nos azoknak szól ezen útmutató, és persze a többieknek is, hátha kedvet kapnak egy kis kísérletezéshez a konyhában.
Szüret elméletben
Alapfogalmak, amelyekkel illik tisztában lenni
A szüretek története hosszú időre nyúlik vissza. A 16-17. században erre az időre leállították a városokban a törvénykezés, és még a hadviselő vitézek is haza siettek az ilyenkor zajló mulatságok kedvéért. A 18-19. században a szórakozás mellett már tudatosan szüreteltek, a kötelező kezdési időpontot például a városi előjárok határozták meg. Ennek rögzítése azért is volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.
A téma a 2008-as szüret
A változatosság gyönyörködtet
A bor egyik szépsége, hogy hozzáállásunk, pillanatnyi kedvünk alapján különbözőképpen foghatjuk fel. Egy nyüzsgő, feszültségekkel és rohanással teli nap végén egy tiszta és egyszerű örömforrás, amolyan természetes stresszoldó. Ha azonban pihenten és nyitottan közelítünk felé, felfedezhetjük általa érzékeinket, történelmünket, a természet körforgását és hatásait. Így lehet ugyanaz a pohár egyszerre a kikapcsolódás és az elmélyülés forrása.
Vadászkalandok és a pinot blanc 2. rész
Beszélgetés Töltl Józseffel
A soproni borásszal tegnap megkezdett interjút ma a vadászkalandokkal folytatjuk. A Fertő tó partján zajló őszi és téli vadászatok mellett szó lesz egy kis kanadai és afrikai kitérőről is. Tulajdonképpen nem is beszélgetés következik most, sokkal inkább olyan hangulatok sora, amelyet különböző erdőkben, különböző évszakokban tapasztalt meg Szepi.
Vadászkalandok és a pinot blanc 1. rész
Beszélgetés Töltl Józseffel
Töltl Józsefet a borász kollégák, a vadász- és vitorlástársak is Szepinek hívják. Már ebből a felsorolásból is sejthető, hogy nem egy magának való emberrel van dolgunk. Az újabb és újabb történetekből valószínűleg soha ki nem fogyó borásszal az interjú első részében történelemről, a fehér burgundiról, a kékfrankosról és a vitorlázásról beszélgettünk.
Cserpes Sajtműhely 2.
A kézműves üzem
Előző cikkünkben bemutattuk a helyszínt, feltérképeztük a környezetet, és kicsit közelebbről megismerhettük Cserpes Istvánt és az általa vezetett Cserpes sajtüzemet. Most itt az ideje, hogy megismerjük ennek, a tej- és sajtkészítés gyökereihez visszamenő úrnak a gondolatait, amelyek elvezettek egy kézműves üzem létrejöttéhez és szép lassan hozzásegítik ahhoz, hogy a magyar lakosság egyre szélesebb köre megismerje termékeit.
Egy borász-szakács Fertőrákosról (2. rész)
A szörpök a szezonalitást, a borok az időtállóságot képviselik
Horváth József, alias Ráspi családjával Fertőrákoson él. Először szakácsként, majd pár éve borászként is ismerté vált a neve. Amikor egy, még nyárias délelőttön felkerestük, a pince mellett étterme konyhájába is bekukucskáltunk. A hangulatos beszélgetésünket így az aktuális időjáráshoz igazítva egy zöldség carpaccio, egy hideg uborkaleves és egy lazaccal valamint parajjal töltött kecsege kísérte.
Egy borász-szakács Fertőrákosról (1. rész)
A szörpök a szezonalitást, a borok az időtállóságot képviselik
Horváth József, alias Ráspi családjával Fertőrákoson él. Először szakácsként, majd pár éve borászként is ismerté vált a neve. Amikor egy, még nyárias délelőttön felkerestük, a pince mellett étterme konyhájába is bekukucskáltunk. A hangulatos beszélgetésünket így az aktuális időjáráshoz igazítva egy zöldség carpaccio, egy hideg uborkaleves és egy lazaccal valamint parajjal töltött kecsege kísérte.
Cserpes Sajtműhely
A kézműves üzem
Cserpes. Talán már sokaknak ismert név ez. Márka lett. Egy sajtkészítő műhely viseli e nevet. Hogy miért különleges ez az üzem? Mert itt nem gyártják, hanem valóban készítik a termékeket. Ezzel a készítője lelke is benne van minden egyes darabban. Ismerjük hát meg ezt az Észak-Magyarországon található „sajtfarmot”!
Lányok Sopronból 2. rész
Beszélgetés Birgit és Katrin Pfneiszllel
Tegnap közöltük annak az interjúnak az első részét, amelyet Birgit és Katrin Pfneiszllel készítettünk a közelmúltban a család osztrák pincészetében. A két lány egyébként a magyar, soproni pincét vezeti, csak a helyszín dekoratívabb volta miatt választották Ausztriát a beszélgetés helyszínéül.
Lányok Sopronból 1. rész
Beszélgetés Birgit és Katrin Pfneiszllel
Ha meglátja valaki Birgitet és Katrint, a Pfneiszl lányokat egy fesztiválon, még hostes-eknek is nézheti őket, hiszen fiatalok és mindig nagyon csinosak. Valószínűleg kevesen gondolnák róluk, hogy ők készítik a bort, maguk ülnek a traktorra, metszenek és a szüret legtöbb munkájában is mindössze a család segít. Akármilyen sok is, ragaszkodnak ahhoz, hogy saját maguk végezzék el a fizikai munkákat. Birgit úgy véli, hogy csak a saját hibáiból tanulva lehet igazán jó borász.
Burgenland
Nem csak bortúrázóknak
Burgenland és Sopron. Olyan, mint két testvér. Az egyik a nyugaton élő gazdag, jól informált divatos idősebb fivér. A másik az itthon maradt szegény, de feltörekvő öcs, akinek legalább olyan jó adottságai vannak, mint a bátyjának, csak élnie kell a lehetőségeivel. Most még nagy a különbség, de behozható. Ismerjük meg közelről őket, és hasznosítsuk az ismereteiket!
Mert borásszal röviden beszélni ritkán lehet… (folyt.)
Taschner Kurt pincészetéről és pezsgőjéről
Egy korábbi beszélgetést folytatunk most, amelyben a Soproni borvidékről és annak zászlós boráról esett szó. Ez alkalommal fény derül a Taschner Pincészet születésének történetére, és sokat megtudunk majd a pincészet borsorának egyik kiemelkedő tételéről, a Chardonnay zero dosage pezsgőről is.
Pannónia „Bakancslista”
Barangolás Sopronban és környékén
Egyik barátnőm és barátja nemrég a következőképpen indult el kirándulni. Felosztották Magyarország főbb vidékeit, s a területek nevét beletették egy-egy borítékba, majd pénteken, a heti munka után „sorsot” húztak. A kiválasztott boríték alapján indultak útnak. Az alábbi sorokban Sopront és környékét vettem nagyító alá, ha netán más is követné a fenti ötletet.
Mert borásszal röviden beszélni ritkán lehet…
Taschner Kurt Sopronról és a kékfrankosról
A Soproni borvidékre érkezvén először Taschner Kurthoz látogattunk el. Miután felfrissültünk egy pohár chardonnay pezsgőtől (amiről később még részletesen szó esik), Kurtot a Soproni borvidékről és a kékfrankosról kezdtük faggatni. Gondoltuk, nekünk sem árt végighallgatni, hogy mi az, amit vendégeinek is elmond, mielőtt a mélyebb rétegek felé vennénk az irányt.
A Soproni borvidék története 2.
A nagy sztorizás folytatódik
Kékfrankos, francia megszállás, Buschenschank. Így épült fel előző cikkünk a Soproni borvidék történetéről. Akkor maradt még egy s más a tarsolyunkban, ami talán segít egy kicsit jobban meglátni ezt a régiót, és ha egyszer vagy legközelebb odautazunk, akkor már az a bizonyos megelégedettség járja át a testünket-lelkünket, amit akkor érez az ember, amikor számára „ismerős” helyre érkezett. Lássuk hát mit mesélt még nekünk Krisch András!
A Soproni borvidék története
A nagy sztorizás
Történetünk egy soproni vacsorán kezdődött. Többen ültük körbe az asztalt, az egyik székben ült Krisch András történész, Sopron város főlevéltárosa. Doktoriját az 1809-es francia megszállásról írja, ami nekünk épp kapóra jött, hiszen e város lakosainak életében volt idő, amikor kénytelenek voltak „odaadóan” etetni, elszállásolni, no és itatni a francia honból érkező katonákat. Történetek sokasága kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Hogy ezeknek csak a fele igaz? Sebaj, hiszen a fogalmak, melyek a történelem során kialakultak és végül rögzültek a tudatban, tisztázást nyernek és segítenek jobban megérteni a helyi szőlőkultúra irányvonalát.
A hónap témája Sopron
Mi történhet egy nap alatt?
Már többször is jártam a városban, és nem mondhatom, hogy valaha is rosszul éreztem volna magam, de az igazi áttörés egy konkrét naphoz volt köthető, egész pontosan huszonnégy órához. Két éve megakadt a szemem egy programajánlaton, ami egy huszonnégy órás soproni bortúráról szólt. Őszintén szólva sosem voltam igazi sportember, és az alvásmegvonást sem viselem túl jól (még rövidtávon sem), de ennek a kihívásnak nem tudtam ellenállni.
Mit együnk a roséhoz?
Öt egyszerű, nyári vacsora
Ha a tikkasztó nappali kánikula estére maximum enyhül, a jól behűtött roséval – amely a megfelelő hőmérsékletű fröccshöz hasonlóan hamvassá teszi poharunk falát – kizárólag palacknyi mennyiségekben számolhatunk. Mert egyik pohár csúszik a másik után, teljesen észrevétlenül, pláne ha harapunk is hozzá valamit. Azért vigyázzunk a mennyiségekkel, különösen akkor, ha ezután még nekivágunk az éjszakának, mert hallottam már olyan történetet, amely három palack rosével indult és másnap reggel a fodrásznál egy nullás géppel ért véget.
