10 tudnivaló a chardonnay szőlőfajtáról

Tények és ami mögöttük van

Lehet a chardonnay az egyik kedvenc szőlőfajtánk, vagy a világ borfogyasztási trendjének megfelelően unhatjuk is borát, mégsem tekinthetünk el tőle, hiszen kétségtelenül az egyik legfontosabb fehérszőlőfajtának számít. Nem sok olyan borvidék létezik, amelynek pincészetei ellent tudtak volna állni a kísértésnek, hogy ki ne próbálják, náluk mire képes ez az univerzális, mégis sokszínű fajta. Vegyünk most végig tíz olyan fontos információt, amellyel talán eddig nem voltunk tisztában a chardonnay kapcsán.

20. Budavári Borfesztivál

2011. szeptember 7-11. - Budapest, Budai vár

Megtippelni sem lehet, hogy 20 év alatt hány borospalacknyi víz folyt le a Dunán, de az biztos, hogy a Borfesztivál azóta több millió emberrel szerettette meg a bort. Elengedhetetlen szerepe lett a magyar borkultúra fejlődésében, kiteljesedésében, a borászok és a fogyasztók találkozásainak megszervezésében, a magyar bor hírnevének öregbítésében. A 20 éve elindított szekér nemhogy gurul, de megállíthatatlanul száguld, csak győzzünk utána szaladni! 2011-ben szeptember 7-től indul be gőzerővel a kóstolás és kóstoltatás.

A Borkorzó francia borait kóstoltuk

Ismeretlen ismerősök

A Borkorzó rendezésében október 28-án egy érdekes kóstolóra került sor. A Dobló Borkereskedésben kilenc francia bort mutatott be Süli Tamás. A borsor Elzászból indult, nem véletlenül, hiszen a fiatal borkereskedő pár évvel ezelőtt ezen a borvidéken dolgozott egy pincészetnél. A francia borok iránti érdeklődése hazatérte sem után hagyta el, sőt testvérével Süli Andrással arra vállalkozott, hogy kis tételben, személyesen válogatott francia borokat hozzanak be Magyarországra. A kóstolt borok között volt még Loire-menti sauvignon blanc, valamint Bordeaux-i és Rhone-völgyi vörös házasítások. Az estét végül néhány ínyenc különlegesség zárta, francia vajjal megkent falatokat, különleges fűszerezésű mustárokat vagy épp szardellakrémes csemegét ízlelhettek meg a jelenlévők.

A Loire-völgye és a magyar borok

Balaton és Tokaj Franciaországban

Az egyik boros rendezvény még éppen, hogy csak véget ért, a másik még el sem kezdődött Franciaország azon vidékén, amelynek nevét a legtöbb ember, ha meghallja, rögtön a kastélyok meseszép világa jut eszébe róla: ez a Loire-völgye. Két magyar delegációt is meghívtak ide nedűink bemutatására. Az egyik egy kulturális rendezvény szerves részeként, díszvendégeként mutatkozott be, míg a másik május végén, egy nagyszabású borfesztiválon ízlelteti borait.

A biodinamikus champagne

Interjú Jean Sebastien Fleuryvel 1. rész

Bizonyítandó azt, hogy a pezsgő nemcsak az ünnepek itala, hanem arra is jó, hogy különlegessé tegye hétköznapjainkat, folytatjuk champagne-i termelőket bemutató sorozatunkat. A következő részében a Champagne Fleury birtokot ismerhetjük meg jobban. Az immár negyedik generációs, szőlőműveléssel és pezsgőkészítéssel foglalkozó pincészetről a jelenlegi birtokigazgató, Jean Sebastien mesél.

A bornak tabu az internet

Hírek Franciaországból

Franciaországban zajlanak az események, ahogyan mindenhol máshol. Talán csak a borvilágban még mindig meghatározó súlyuk miatt beszélünk róluk többet más országoknál. Hiszen bárhogy küzd is a helyi alkoholellenes lobbi, és bárhogy esik is vissza e miatt a borfogyasztás, még mindig meghatározó és mérvadó borhatalomnak számítanak Európában.

A buborékok útja

Veuve Clicquot 2. rész

A jelentős champagne-házról, a Veuve Clicquot-ról szóló cikkünk első részében a híres történelmi sikersztoriról és a pincészet tulajdonában álló ültetvényekről írtunk. Ma bizonyos értelemben pezsgőközelibb témákhoz kanyarodunk, ahogy végigvesszük, mi történik a szőlővel attól a pillanattól, amikor a pincébe érkezik, odáig, amikor felcímkézve kikerül a boltok polcaira.

A furmint útjai

Érdekes történetre akadtam nemrég, a furmint szőlőfajta történetéről. A furmintot a Kárpát-medencéből vitték Franciaországba a 18. században, telepítésre. Ugyanakkor francia fajtákat is átkereszteltek erre a névre, például a „le savagnin du Jura”-t. Egy másik könyv még...

A félreértett ital

Avagy mit kell tudnunk az abszintról? 1. rész

Valószínűleg nincs más italtípus, amely körül ennyi lenne a misztikum, és rajta kívül nincs egy sem, amelyet pont emiatt több téveszme övezne. Ez a különleges ital a hol színtelen, hol zöldszínű abszint, amelyről sokan a mai napig azt hiszik, hogy mérgező. Oláh Ádámot, a Magyar Abszint Társaság tagját először arra kértük, a leggyakoribb félreértéseket tegye tisztába számunkra.

A könnyebb palackoké a jövő

A környezetvédelem és a bor

Ha a jelenlegi gazdasági helyzet másra nem is lesz jó, a takarékoskodáson keresztül sok esetben válunk - akarva vagy akaratlanul - környezetvédőkké. Ahogy egyre jobban figyelünk arra, mennyiért tankolunk, előtérbe kerülnek a különböző üzemanyag-felhasználást csökkentő módszerek. Ahogy pedig a postán sorba állva nekünk sem mindegy, mekkora csomagot adunk fel, úgy a borászok közül is egyre többen választják a könnyebb üvegeket, a tekintélyt parancsoló, nehéz palackok helyett.

A pezsgővilág csúcsa Champagne

Márkus György válaszol

Ha a határainkon túllépve kíváncsiságot érzünk magunkban arra, hogy felfedezzük a világ borait, érdemes először néhány alapkategóriát megismernünk. Fontos támpontok ezek, hiszen hozzájuk méri magát, rájuk hivatkozik a világ többi borvidéke. Ha a pezsgőkre gondolunk, egyértelmű, hogy a viszonyítási pontot a francia borvidék, Champagne jelenti. Felfedezőutunkon a téma hazai szakértőjével indulunk el: Márkus György, a hamarosan új számmal megjelenő a Burgundia és Champagne magazin életre hívója válaszolt kérdéseinkre.

A rajnai rizling hatással van a borászokra

Challenge International du vin 2011

A Franciaországban megrendezett Challenge International du vin a magyar borászok körében az egyik legelismertebb borverseny, ha a nevezések és az érmek számát nézzük. A 2011. április 8-9. között megszervezett megmérettetésre ebben az évben 4624 mintát küldtek, amelyeknek 28%-a kapott érmet. Hazánk 8 arany-, 12 ezüst- és 17 bronzéremmel lett gazdagabb. Közülük az egyik arany az Etyek-Budai borvidéken dolgozó Nyakas Pincéhez került. Nyúlné Pühra Beátát, a borászt a 2009-es Budai Riesling kapcsán arról kérdeztük: hogyan került a szőlőfajta a pincészet kínálatába?

A talajélet is a terroir része

Interjú Jean Sebastien Fleuryvel 2. rész

A Champagne Fleury vezetőjével, Jean Sebastien Fleuryvel készített interjúnk első részében a ház történetéről, vívmányairól beszélgettünk. Bár már akkor is említésre került a biodinamikus művelésmód, mai cikkünkben még mélyebbre ásunk a témában, meghallgatva, hogyan fogalmazza meg ezt a sokszor elvontnak tűnő rendszert egy azt alkalmazó borász.

A téma: champagne

Tíz tudnivaló a champagne-ról

Champagne az a borvidék, amely megtanította a világnak, hogy hogyan lehet pezsgőt készíteni. Persze ma már léteznek a tradicionális módszernél gyorsabb és kedvezőbb árú lehetőségek is, a minőség tekintetében azonban még mindig nem vette fel senki a versenyt a méthode champenoise-zal. Mivel most a champagne a fő témánk, gondoltuk, nem árt majd összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat.

Antialkoholista lobbi Franciaországban

Sarkozyt a borászok támadják, a hirdetőket az állam bünteti

Ami azért is furcsa, mert ha egy nemzetet a bor- és gasztronómiai kultúrával azonosítottunk eddig, akkor az Franciaország volt. Az ország, amely dél körül egyszerűen bezár két órára, hogy mindenki elmehessen ebédelni. Az ebéd folyamán pedig szívesen és gyakran isznak bort, a menedzsertől a segédmunkásig. Mostanában azonban egyre több olyan hír kap szárnyra, amely a helyi antialkoholista lobbi sikeres tevékenységéről szól.

Az alacsony alkoholtartalom divatja

Nemzetközi bor-hírösszefoglaló

Egyre többet beszélünk az általános felmelegedésről, boros körökben pedig ez együtt jár a magasabb alkoholtartalom problémájával. Bár egy komolyabb, de egyensúlyban lévő fehér- vagy vörösborból nem szükségképpen lóg ki ez a szerkezeti elem, mint az tudjuk, a divat nem feltétlenül a harmónia objektivitásáról szól. Manapság, ahogy itthon, úgy a nemzetközi porondon sem a hatalmas testű, barrique-olt borok a legkeresettebbek, már jó néhány éve inkább a gyümölcsösségen van a hangsúly. Ennek pedig egyáltalán nem mond ellent az érdeklődés az alacsonyabb alkoholtartalmú borok iránt.

Az alkoholfogyasztás veszélyes

Címkék, hirdetések, cikkek

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a legfontosabb az egészség. A mindenki számára megkérdőjelezhetetlennek tűnő mondat gyakorlati alkalmazásában azonban megvannak a nézetkülönbségek. Hiszen míg sokan úgy véljük – orvosok és professzorok által megerősítve – hogy egy normális mennyiségű bor napi fogyasztása egészséges, addig mások kétségtelenül az ördögöt látják minden cseppjében. Így tehát valószínűleg a tekintetben is megoszlanak a vélemények, hogy mi számít szükséges intézkedésnek, és hol van az a pont, ahonnan már egy kissé bizarr az egész.

Az nem ért egyet, aki veszít

Franciaország, Bordeaux, St. Emilion

Ahhoz, hogy mindent az alapoktól teljesen világossá tegyünk, túl messzire kellene visszamenni, így most annyival meg kell elégednünk, ha ott kezdjük, hogy Franciaországban az általános AOC besoroláson túl, más rendszerek is léteznek. És jó lenne, ha most azt mondhatnám, hogy ezek csak borvidékenként különböznek, de sajnos ez így nem teljesen igaz, mert akár borvidékeken belül is eltérhetnek. Így áll a helyzet Bordeaux-val is. St. Emilion a Gironde jobb partján található, és egyike a legelismertebb bordeaux-i alrégióknak, itt 1955 óta működik egy külön osztályozási rendszer.

Az osztriga, amelyet csónakból halásznak

Lassú ételek Európából 5. rész

A nemzetközi Slow Food mozgalomnak különösen fontos részét képezik a különböző íznevelő programok, amelyek során a szervezet tagjai iskolákkal, kórházakkal, menzákkal és más közintézményekkel működnek együtt. A tevékenység célja, hogy felkeltsék az emberek figyelmét az iránt, hogy honnan jön az étel, kik és milyen módon állítják elő, igy kombinálva a felelősség kérdését az élvezetekkel. A következőkben három újabb a Slow Food által védett élelmiszert mutatunk be, ezúttal Európából.

Az új borfogyasztó generáció

Körkép több országból

Ha a fiatalok általános borfogyasztási szokásaira gondolunk, valószínűleg az egyetemi hallgatókra vagy a kezdő munkavállalókra jellemző korlátozott anyagi lehetőségek jutnak eszünkbe, amely körülmény általában nem támogatja a magas fokú borkultúrát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne alakulna ki körükben egy igényes borfogyasztói réteg, amely a korral és az anyagi biztonsággal tovább növekedhet. A következőkben a világ több pontjára utazunk el, hogy megvizsgáljuk, hogyan viszonyul az új generáció a borhoz.