Leánykérés furmint módra
Gincsai Tamás | 2010-02-23 11:45
Nálunk, a Dereszla Pincészetnél ez az időszak az eljegyzésről szól. Előre gondolkodó szülők módjára ilyenkor végigvesszük a 2009-es év serdülő ifjait, és megnézzük, hogy kit kivel érdemes összeboronálni, hogy a szülők is büszkék lehessenek, és az ifjú pár is jól kijöjjön egymással életük végéig.
Furcsa dolog ez a borházasság. Azt hinné az ember, és a leglogikusabb lépés is az lenne, hogy a legtöbb értékkel rendelkező borok illenek legjobban egymáshoz. Viszont ilyenkor már elég korán kiderül, hogy mindkét fél annyira büszke, hogy a kompromisszumnak még látszatát se mutatja. Az összbenyomás pedig valóban olyan, mint egy rossz házasságnál: csak káosz, széthúzás és erőfitogtatás. Ezeknek, a pároknak, inkább a szingliélet áll jobban, és a békesség kedvéért előnyösebb is, ha egyedül maradnak, és csak magukat mutatják meg.
Ilyen okok miatt inkább úgy választjuk össze a párokat, hogy kiegészítsék egymást. Itt mindenképp szükség van kompromisszumokra, hisz az egyik fél illatában szebb, a másik fél ízében gazdagabb, és amikor összekerülnek, akkor sokkal nagyobb értéket képviselnek, mint saját magukban.
Tehát a jó borházasság alapja, hogy tisztelik egymást a párok, elismerik a másik értékeit, harmonikusan tudnak együtt élni, és jól érzik magukat egymás társaságában.
Meglepetések természetesen itt is vannak. Olykor egy ifjú furmint fiú úgy el tudja csavarni, egy diszkréten nőies, viszonylag csendesebb muskotály lány fejét, hogy a nászukban teljesen átalakul, és egy harsány, illatát mindenkire szétárasztó, tüzes menyecske lesz belőle. Ilyenkor látszik, hogy ez nem érdekházasság, hanem szerelem.
Ezért érdemes az egész házasítást csinálni, ettől válik varázslatossá és kicsit misztikussá.
Ezután már következhet a lakodalom, ahol az ismerősök remélhetően dicsérni fogják házasságukat, és közös értékeiket, és azt, hogy mennyire összeillenek, és a másik nélkül el se tudnák képzelni őket.
Mi pedig, akik segítettünk abban, hogy ez létrejöjjön, ott állunk majd boldog örömszülőkként, elégedetten és melegséggel a szívünkben.