Azóta befészkeltem magam a bor világába, a bor belém költözött, átjárja napjaim, perceim, gondolataim, hangulatom és barátságaim jó részét is. Bejártam a fél világot, magamat kerestem és a bort találtam meg, a bort kerestem és magamat találtam meg benne. Egymás tükrei lettünk.
Csáki Tibor, miután az üzleti életben sikert sikerre halmozott, akár hátra is dőlhetett volna kényelmes karosszékében és hátralévő éveit gondtalan anyagi jólétben tölthette volna el. De mégsem így tett. Belefogott napjaink egyik legbizonytalanabb, és legkockázatosabb kalandjába, pincészetet álmodott és szőlőbirtokot kezdett építeni. A Várkapitány pincészet meséje – amely nagyon is valós – tanulságokkal szolgálhat mindannyiunknak. Kalandja nem is borászattal kezdődött hanem energiákra lelt Somló északi lejtőin. Mérnökként szilárd lábbakkal...
A tyúk-tojás dialektikája elegáns párhuzamot kínál a Fast food és a Slow food életformák, ételformák és mozgalmak elemzéséhez. Mindkét irányzat az emberiség felemelkedésével együtt párhuzamosan fejlődött. Bár a Slow food kezdetben némi előnyre tett szert a szabadidő bősége miatt, ki tagadná, hogy az ősember is táplálkozott futtában – mondjuk az oroszlán elől való futtában, a római polgár is reggelente egy pohár borba mártott kenyérhéjat rágcsált, mielőtt a Colosseumba rohant volna gladiátorokat lesni és Napóleon katonáinak is égette a...
Első találkozásom egy kínai itallal megrázó élmény volt. 25 év után a második már lényegesen kedvezőbb benyomást tett. A kínai italipar változott meg vagy én? Ez is kiderül az alábbiakban. Negyed százada, még 1987-ben a mongol-kínai határállomás büféjében – lokális fertőtlenítés céljából – egy tetszetős, két decis palack rizspálinkát szereztem be. A bájdzsu (báijiǔ) Kína nemzeti itala, tájegységenként változó jellegű, de általában 40-60% alkoholtartalmú párlat (további infók: http://en.wikipedia.org/wiki/Baijiu). Peking felé a...
Hosszú előkészületek után április 16-án végre hivatalosan is megnyitotta kapuit Veresegyházán, a Fő utcában Katlan Tóni - alias Novotny Antal – legújabb étterme. Harminc kilométerre a fővárostól, és száz évre a szokványostól, nap mint nap megelevenedik a Kárpát-medence tájegységeinek és az itt élő nemzetiségek gasztronómiája. A catering mellett most már fix helyen élvezhetjük a századfordulós vidéki konyha remek ízeit, ahol "az értékek még valóságosak voltak, a kolbász kolbászból volt, a bort szőlőből készítették". A varázslatos...
A Wein&Co bécsi MondoVino fedőnevű mega-kóstolójának hosszú lecsengésű, második fejezete következik – úgy nagyjából időrendbe sorolva a kóstoltakat. Zöldveltelinik, pontosabban grüner veltliner-ek kerültek pohárvégre, jó tucatnyi, de egy sem tucatáru. A nemzeti borimázs építésének remek példái az Új-zélandi sauvignon blanc, az Uruguay-i tannat, az argentin malbec, a német riesling, de hogy messzire ne kelljen menni, itt a sógorok remek grüner veltliner fajtája, ami persze a kiállítás nagyobb részét is adta - érthetően. 79 termelő, 15 borvidékről...
Nemzetközi buborék-panoráma Bécsben a MondoVino-n szilveszter kapcsán Mint utóbbi bejegyzésünkben jeleztük, idei novemberünk ausztriai túrával kezdődött. A nagyszerű "szigeti-s" bemelegítés után a fő cél a Wein&Co szokásos éves nagy seregszemléje, portfólió-kóstolója volt a MondoVino Bécsben a Wiener Konzerthaus összesen 3000 m2-es három káprázatos koncerttermében. Heinz Kammerer Wein&Co-alapító/ tulajdonos és komoly csapata idén is kitett magáért, 300-nál több kiállító több ezer borát, pezsgőjét és párlatát kínálták friss kenyér...
Látogatás a Szigeti Sektkellerei-nál Gols-ban, Burgenland, Ausztria Jó sorsunk november elején kies Kárpát-medencénk nyugati fertályába sodort – s nem először. S ha ismeritek a csillagokkal telt italok iránti olthatatlan (oltható!) szomjamat, akkor már sejthetitek, hogy be kellett térnünk kilenced-magammal a Fertő-tó keleti partjához közel fekvő kisváros, Gols neves pezsgőpincészetébe egy kis szakmai tovább-képzésre. (Az már csak érdekesség, hogy ezen 4000 fős kis település több, mint 90 (adóraktáros) borászatnak is székhelye a számtalan vinotéka...
Eddig abban a hitben éltem, hogy csak úgy, egyszerűen szeretem a töki borokat. Tágabban a pátyi, a zsámbéki, budakeszi, a budajenői borokat. A Zsámbéki-medence borait. Azt hittem, hogy felüdítenek, illatuk bájos, szellemes, könnyed, savaik ropogósak, virgoncak, hamiskásak. Tisztán vagy fröccsben, magában vagy reformkonyhával, reggel, délben, este. Eddig azt hittem, ezért szeretem őket. Zsigerből, ösztönösen, (lét)elemi vonzódásból. Aztán valami megváltozott. A National Geographic 2011 szeptemberi magyar számában egy érdekes, bor-ökológiai hivatkozás...
Egy kategória kérdőjelei Azt hittem, negyedszázad bor-szakmai tapasztalattal a hátam mögött nem érhet semmi meglepetés. Míly önelégült nagyképűség! Az elmúlt évtized slágere lett forró nyári napokon jeges rozét, hovatovább csillogó és gyöngyöző rozé fröccsöt hörpinteni literszám - számtalan borissza kollégám zengett már dicshimnuszokat e tárgyban. Az viszont tényleg jeges zuhanyként forrázott le – hogy e termikus képzavarral éljek -, hogy Portó nemes vidéke elirigyelte derűs honunk nemzetközi sikereit e téren és berobbant a rózsaszín...
A 43. Vinitaly 17. Nemzetközi Borversenye Verona, 2009. március 25-29. Mára legyen csak statisztika! 5 nap alatt 105 borbíráló, borász és szakíró kóstolt, értékelt és elemzett közel 3600 bor- és pezsgőmintát 17 kategóriában. A minták 5 földrész 34 országából érkeztek (ezek angol betűrendben: Albánia, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Ciprus, Horvátország, Csehország, Franciaország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izrael, Libanon, Málta, Mexikó, Portugália, Románia, San...
„Aki elmegy a Vinitaly-ra, az hülye. Aki nem megy el, az hülye is marad.” A város 5 napra a teljes káoszba süllyed. A jobb szállások évekre előre lekötve, a rosszabbak órányi autózásra a vásárvárostól, leginkább zajos és bűzös autópályák szomszédságában. A kiállítás környéke 10 kilométeres körzetben egyetlen összefüggő dugó. Az Alpokból lecsapó tavaszi monszunszerű esők párássá, fülledté teszik a levegőtlen csarnokokat, izzadt testillatok terjengenek, pirospozsgás alakok dülöngélnek, ökölharc folyik a mellékhelységekért, a legjobb...
Tegyünk, Barátaim, nagyon szigorúan különbséget a nyári mezzo és a téli mezzo között, mert a dolgok legbelső lényege ezt így kívánja. Ezen borongós-hideg időben - nosztalgikusan -csakis a nyári mezzo lehet lét-elemzésünk tárgya. Férfiember a napsütötte Itália bármely éttermében délidőben egy asztal mellé huppanva először is az étlap vizsgálatába kezd. Pontosabban legelőször a felszolgálólány tekintetéből próbálja kibogarászni a napi pacalleves frissességének miben létét s csak azután fut végig tekintete a fáradt vádlik vonalán –...
Ilyen helyeken komoly hitvallások szoktak állni hegyekben az ősi földekről, családi birtokokról, hullámzó szőlőtáblákról, szüreti mulatságokról, a nagypapa kérges tenyeréről és a vasárnapi családi asztalon deresen csillogó, háziborral töltött kancsókról, szunyókáló nagymama poharában megmaradt bor kihörpintéséről, meg hasonlókról. No, erre most ne is készüljetek! A súlyos valóság, hogy mindig is vegyészmérnök akartam lenni, zsigerből benne volt a véremben, imádtam a kémiát, biológiát. A sors fintora, hogy a kiválasztott egyetem...
