A másik oldalon
Vizi Csenge
Odaátról jövök. Közületek. Épp ezért tőlem túl sok okosat ne várjatok! Akkor mégis miről fog szólni ez a blog? Egyszerűen arról, milyenek is egy zöldfülű, borkedvelő csajszi szerkesztőségi napjai. Vagy hetei.
Odaátról jövök. Közületek. Épp ezért tőlem túl sok okosat ne várjatok! Akkor mégis miről fog szólni ez a blog? Egyszerűen arról, milyenek is egy zöldfülű, borkedvelő csajszi szerkesztőségi napjai. Vagy hetei.
Február végén mi is foglalhatná jobban össze e hónap sztárjának tevékenységét, mint egy különleges tételekből álló vakkóstoló. Februárban – és persze már előtte 2-3 hónappal is - a Vinoport házatáján másról szem szólnak a napok, mint a FURMINTRÓL. Először 2010 februárjában estünk neki a szervezésnek, majd aztán ősszel a 2011-es évi hónap előkészületei is elindultak. Az első mozzanatok közé tartozott egy pályázat, amikor is a Furmint Február programsorozat logójának megterveztetését tűztük ki célul. Ennek során rátaláltunk az...
Nyerő borok vacsoráján a Meridon Étteremben... Ritkán jut el az ember olyan borvacsorára, ahol nem csak a díjnyertes borokat és a hozzájuk komponált ételeket lehet megízlelni, hanem még az asztaltársaság is a díjazott pincészetek képviselőiből kerül ki. Egy ilyen estében lehetett részem, amikor is a Vinitaly borversenyének két Gran Menzione díjjal jutalmazott pincészete mutatta be, vagyis inkább mérte össze az erejét. A Varga Pincészet és a Bujdosó Pincészet nedűi kerültek terítékre. Az este során Bujdosó Ferenc, a Bujdosó Pincészet borásza...
Senki se higgye azt, hogy most ismét egy részletes beszámoló következik egy eseményről! Inkább benyomások, vélemények fűzére álljon alant. Gondoltam, megpróbálkozhatnék objektíven írni a WSET borismereti iskolájának középfokú tanfolyamáról. Pár adatot, nevet valószínűleg így is belecsempészek, de mivel ez egy bejegyzés tőlem Nektek, álljanak itt szubjektív elemek! A WSET iskolájáról korábban is volt egy bejegyzésem, sőt, cikk is megjelent már tevékenységükről, így ezt nem részletezném. Ami lényeges, az a helyszín és a tanárok. Nem tudom...
Sokszor azt gondolja az ember - tegyük hozzá, néha elég önelégülten -, hogy egy idő után neki már semmi újat nem tudnak mutatni. Aztán egyszer csak találkozik valami merőben mással, mint amit addig látott, és akkor rájön, hogy az életben jókora alázat nélkül nem érdemes élni, mert akkor csak csalódunk magunkban és környezetünkben is. Természetesen nincs annál jobb, ha ez kellemes csalódás, mert akkor az azt jelenti, hogy még nem vagyunk teljes elveszve. Kicsit így indultam neki én is az első VinAgora Borgálának. Tudtam, miről szól az esemény...
Pár héttel ezelőtt nyakamba vettem a lábam, és elindultam Pasarét felé. Akkor még nem gondoltam, hogy ez az út rengeteg új és izgalmas dologgal fogja megízesíteni három napomat. Hónom alatt a hatalmas Terra Benedicta könyvvel érkeztem meg a Pasaréten található WSET Borkollégium épületébe. Patinás ház tárt kapukkal. Kíváncsi voltam, vajon belül mit rejtegethet. Egy kedves lány fogadott, széles mosollyal, nevemen szólított és megmutatta, hogy merre menjek. Mint később kiderült, Sára a tanulmányi ügyekért felelős az iskolában. Aztán bent, a...
Voltatok már a Pannonhalmi Apátságban? És annak pincészetében? Kóstoltatok már valaha boraikból? Ha ezekre a kérdésekre csak egyetlen igennel is tudtok válaszolni, akkor talán értitek majd, miről szól mesekönyvem következő fejezete. Pannonhalma. Sokszor hallottam már ezt a nevet. Vannak barátaim, akik az apátság iskolájában koptatták a padokat, van olyan ismerősöm, aki csak gondolkozott azon, hogy suhanc fiát beíratja ebbe a kemény fegyelméről messzeföldön híres felekezeti gimnáziumba, és végül, de nem utolsó sorban van olyan ismerősöm, aki már...
Hol volt, hol nem volt… Igen, így kezdődik egy igazi mese. Egyik zsúfolt hétfői napon kora délután kaptam egy hívást. Van egy órám, hogy felérjek a Várba, a Magyar Borok Házába. Nos, abban a pillanatban elővettem óriásira duzzadt mesekönyvem, hogy ismét belekezdjek egy fabulába. Bár egy pillanatig nem tudtam, hogy álmodom, vagy tényleg íródik a mesém… Ez a mese egy szépséges város, talán egyik legszebb helyére vezetett. A várba. Nőként odavagyok a romantikus történetekért, legyen az egy film, egy regény vagy egy mások által elmesélt sztori. Egy...
Mivel elsők között kerültem fel a blogra, szinte kötelezőnek érzem, hogy írjak valami újat. Najó, nem igaz, nem kényszerít erre senki. Csak egy kis bejegyzés a minden napokból… Pár napja még a karácsonyi asztalnál ültünk a családdal, vidám mosoly, szeretet, finom fehér bor… Aztán most itt ülök az irodában. Írok. Nem meglepő. A téma viszont érdekes: az érzékelés, vagyis hogyan érzékeljük érzékszerveinkkel a bort. Annyi anyagot gyűjtöttem össze, hogy már ki sem bírok igazodni rajtuk. És közben azon gondolkodom, hogy vajon Titeket ezen a területen belül mi érdekelhet…
Azt hittem, nagyon könnyű blogot írni. Hisz egy újságíró azért választja ezt a szakmát, mert jól tud fogalmazni. Miután végigolvastam a szerkesztőség többi tagjának írásait, rájöttem, hogy bizony nem is lesz olyan könnyű újat alkotni. Főleg egy kezdőnek. Egy laikusnak. A borszakmában kevésbé jártasnak. Mert bár ez egy gasztronómiával foglalkozó weboldal – és hát nőként illik tudni főzni -, mégis a fő profilunk a bor. Na nem a tablettás és még csak nem is a kólával „feljavított” vörös. Róluk szinte minden egykori/mai középiskolás és...